Projektmenedzsment alapismeretekre napjainkban mindenkinek szüksége van. Miközben a projektszemlélet tudatos alkalmazása már régen polgárjogot nyert a vállalatok és intézmények működésében, ez sokkal kevésbé magától értetődő, és emiatt még nem terjedt el a családok és egyének életében. Pedig a körültekintő tervezés és a strukturált megvalósítás sok bosszúságtól megkímélheti azt, aki nagyobb újszerű feladatba vágja fejszéjét.
Miként a gazdasági életben, úgy a magánéletben is egy-egy újabb feladat megítélésekor azt kell mérlegelni, hogy az mennyire fontos, és mekkora kihívást jelent a feladat végrehatói számára. Ha az adott dolog fontos és nem rutinfeladat, vagyis nagyobb kihívást képvisel, akkor projektként érdemes kezelni.
Míg egy rutinfeladat esetén csak maximum egy-két eszközt használunk (pl. ellenőrzőlista a bevásárláshoz), egy projektszerű feladatnál már többet. Egy nagyobb házibuli esetében már beszélhetünk fázisokról (például előkészítés, végrehajtás, utómunka), és egymással összehangolt feladatokról a fázisokon belül, továbbá ütemtervről, határidőkről, kommunikációról, költségkeretről stb. Egy kisprojekt, például egy külföldi nyaralás pedig már további módszereket és menedzsment tevékenységeket igényelhet, beleértve például a kockázatkezelést és a beszerzések intézését is.
Ahogyan haladunk tehát felfelé a skálán a nagyprojektek felé, annál több és komolyabb módszer- és eszköz szükséges ahhoz, hogy sikeresek legyünk. Ez utóbbi esetekben már beszélhetünk részletes munkatervek kidolgozásáról, mérföldköveket jelölhetünk ki, hogy adott időpontig milyen részcélokat akarunk teljesíteni. Az egyes feladatokhoz rendelhetünk felelősöket és határidőket. Ha ezek bármelyikét alkalmazzuk magánéletünk szervezése során, a mindennapi feladatok koordinálásában már projektet menedzselünk.