A téma speciális volta miatt nem csak a képzés módszerei, hanem a szükséges tankönyvek is eltérő jellemzőkkel bírnak, mint az oktatásban megszokott. Az enciklopédikus részletességgel leírt tananyag, ami viszonylag részletesen mutatja be a tárgyát, itt sem fölösleges, de nem nélkülözhetetlen. Sokkal fontosabb az egyes lépéseket nagy betűkkel megnevező, majd azt vázlatosan, egy-két mondatban megfogalmazó munkafüzet, amelyben a tanuló jegyzetelésének csaknem az egész oldal üres helyet biztosít. Ez a munkafüzet szükség esetén pótlapokkal kiegészíthető, ha valaki részletesebben jegyzetel, vagy ha valamelyik lépést (feladatot) nem jól oldja meg, illetve kijavítva őrzi meg. Így a tanulók tulajdonképpen maguk írják a saját „tankönyvüket”.
Ezt a tanári vázlatosságot és tanulói jegyzetelést néhány oktatási helyszínen odáig vitték, hogy az oktató csak egy vázlatsort vetít ki diaképeken, a tanulók pedig jegyzetelik, amit éppen feljegyzésre méltónak gondolnak. Ennek a végletnek a hibája, hogy lényeges elemek kerülhetik el a tanulók figyelmét. Utólag visszakeresve nem tudják, hogy melyik tennivalók melyik projekt szakaszhoz tartoztak, melyik lépés megoldását jelentették. Mi mindenképpen a feladat megnevezését és a teendők egy-két mondatos leírását tartalmazó rövid fejléccel ellátott feladatlapokat preferáljuk.
Akár fejléccel ellátott, akár teljesen üres lapokra jegyzetelnek is, a tanulók lényegében maguk írják a „tankönyvüket”, amit azonnal konkrét példával illusztrálnak is. Ez a konkrét példa lehet egy, az oktató által megadott projekt megfogalmazási feladat, amit a tanár akár a tábla (vagy kivetítő) előtt állva is menedzselhet. Ekkor a kurzus mindegyik résztvevőjének a „jegyzeteiben” ugyanaz a példafeladat lesz, az oktatónak pedig elegendő a feladatmegoldások közös ellenőrzése, illetve a helyes megoldás kihirdetése.
Ennél intenzívebb és hatásosabb módszer, ha minden résztvevő egy saját maga által kiválasztott projekt elképzelést dolgoz ki, amit akár felhasználhat később. Ez a módszer sok időt, energiát és figyelmet követel meg az oktatótól, de éppen intenzív és személyes jellegének köszönhetően mélyebb bevésődést és az anyag készség szintű elsajátítását teszi lehetővé.
Bármelyik módszert – egy meghatározott elképzelés közös kidolgozását, vagy mindenki saját választott problémájának megoldását – választjuk is módszerként, a PLM oktatásához folyamatos tanári segítség kell. Az utóbbi esetben azonban lényegesen több tanári asszisztencia szükséges.
